Magyarország a legsikeresebb az Eb.-k történetében a férfiaknál, tizenkét alkalommal nyertük meg a tornát. Ehhez öt ezüst- és öt bronzérem társul még, amivel az összetett éremtáblázatban is az élen állunk. A második és harmadik helyen álló szerbeknek és oroszoknak 5-5 bajnoki címük van, déli szomszédaink nemcsak az olimpián állnak hadilábon a döntőkkel, Eb.-n összesen kilencszer maradtak le az aranyról. A mi 12 győzelmünkből nyolcat az első tíz tornán szereztünk 1926 és 1962 között, az első öt Európa-bajnokságon (1926-1938) legyőzhetetlen volt a magyar válogatott. A maradék négy siker két duplázás volt: 1974-77, majd 1997-99.

Az új évezred bajnokságain eddig a szláv csapatok akarata érvényesült: 2001-ben és 2003-ban Szerbia és Montenegró győzött, a különválás után Szerbia még kétszer (2006 és 2012), Montenegró egyszer (2008) diadalmaskodott. 2010-ben hazai pályán nyerte meg az Eb.-t Horvátország válogatottja. Mi sem vallottunk szégyent ezeken a tornákon, ebből a hat alkalomból ötször a legjobb három között végeztünk, 2010-ben pedig emlékezetes körülmények között (a csoportmérkőzésen 9-6-ra vertük Szerbiát, akik a bronzmeccsen visszavágtak) lettünk negyedikek.

A nőknél Olaszországnak termett eddig a legtöbb babér: ötször nyertek Európa-bajnokságot. Magyarország két arany-, öt ezüst- és négy bronzéremmel a negyedik legeredményesebb csapat. A két bajnoki címünk 1991-ben és 2001-ben született. Érdekesség, hogy az első négy tornán mindig Magyarország és Hollandia játszotta a döntőt, az első három alkalommal Hollandia nyert (1985-1987-1989), majd ’91-ben mi.

Ez lesz a negyedik alkalom, hogy nálunk rendezik meg az Európa-bajnokságot: a torna történelme Budapesten kezdődött 1926-ban, később 1958-ban, majd 2001-ben is nálunk vendégeskedtek Európa legjobbjai. Mindhárom alkalommal Európa-bajnok lett valamelyik csapatunk. Reméljünk, hogy ez a sorozat nem szakad meg!

(fotó: croatia.org)