Az Illinois államból érkezett versenyző nemcsak a hosszútávúszó mezőny legidősebb tagja a maga 85 évével, hanem azt is elmondhatja magáról, hogy már az első, 1986-os tokiói masters úszó vb-n is ott volt.
"Amióta FINA masters világbajnokságot rendeznek, én mindig elindultam, sőt, mindig dobogóra is állhattam" - büszkélkedett Mullins, akinek kategóriájában ugyan egyetlen, ausztrál ellenfele mögött most be kellett érnie a második hellyel, de fiatalabb korában lényegesen több vetélytársa akadt, így akkoriban az érmes helyezést is nehezebb volt kiharcolnia.
Az első masters világbajnokságot 1986-ban rendezték Tokióban, és mára a résztvevők létszámát tekintve a FINA legnagyobb eseményévé nőtte ki magát. Nem csoda: a regisztrált szeniorúszók száma világszerte 60,000 fő – közülük általában 10 ezren elutaznak a világ bármely végébe, amikor a világbajnokság startol (csak összevetés végett: a hivatalos FINA vb-n kb. ezer úszó áll rajthoz).
Persze, ez csupán az úszók mezőnye, a másik négy sportág tovább duzzasztja ezt a rendkívüli számot – amely általában 12 ezer környékén áll meg, legalábbis a versenyzők szintjén (2012ben, Riccionéban 12 410-en vettek részt, míg két évvel később, Montrealban több mint 10 ezren, immár 97 ország képviseletében, ami új rekord), de 2017-ben akár 20-22 ezer is lehet a vb-re érkezők létszáma, hiszen a sportolókat rendszeresen elkíséri egy, de inkább több hozzátartozó.
A Masters csak alsó korhatár van: az úszóknál már 25 évesen át lehet nyergelni az „öregfiúk” közé, ugyanakkor rendszeresen érkeznek 80, sőt, 90 év fölötti résztvevők is, akik 14 különböző korcsoportban mérik össze tudásukat. Ötéves besorolások vannak érvényben a különféle korosztályoknál – a ma élő legidősebb Masters-úszó, Jaring Timmermann például tavaly lépett be a 105-109-es korcsoportba, miután betöltötte 105. életévét. Januárban mindenesetre még átírta a 100-104esek világrekordlistáját, hiszen 50 és 100 háton, illetve 50 és 100 gyorson ért el új szenior csúcsot (csak viszonyításképp: 100 gyorson 2:52.48 perc alatt ért célba). A kanadai matuzsálem egyébként 78 esztendősen kezdett el versenyszerűen úszni – ő az egyik véglet; ugyanakkor több, egykor a „nagy” világbajnokságokon, olimpiákon remeklő úszó is a folytatás mellett döntött, és a korábbi kiváló eredményeket immáron a Masters-eseményeken fejeli meg újabb és újabb győzelmekkel, rekordokkal.
A múlt sztárjai a jelenben is remekelnek: az úszóknál a korábbi olimpiai és világbajnokok közül a brit Nick Gillingham és Mark Foster, az amerikai Ed Moses, a dél-afrikai Ryk Neethling, a lengyel Lukasz Wojt, míg a hölgyek között olyan élő legendákkal találkozni, mint az amerikai Janet Evans, Dara Torres, a szlovák Martina Moravcova, vagy a dán Mette Jacobsen és a Costa Rica-i Claudia Poll. Érdekesség, hogy az egykoron nyíltvízi úszóként vb-aranyérmes bolgár Petar Stoychev, illetve svájci Swann Oberson immár a medencés Masters-úszók között világrekorder a hosszabb (800, 1500m) gyorsúszó távokon.
A magyarok több remek eredményt értek el a közelmúltban, a legutóbbi, montreali vb-n, 2014-ben 3 arany, 7 ezüst és 2 bronzérem volt az úszók mérlege, Nagy Erzsébet szerzett két elsőséget a legfiatalabb korosztályban, a mellúszók között, de Mihály István jóvoltából a 85-89 esztendősek között is akadt dobogósunk, és persze a legeredményesebbek közé tartozó Csikány József is szokás szerint kitett magáért. A vízilabdázók nem kevésbé aktívak: a budapestieket tömörítő Vidám Vízilovak, illetve a hódmezővásárhelyi szeniorok rendszeres résztvevői a legnagyobb nemzetközi viadaloknak, soraikban pedig olyan klasszisok fordultak-fordulnak meg, mint az olimpiai és világbajnokok közül Horkai György, Kásás Zoltán vagy Sárosi László.
Magyar műugrók 1996-ban vettek részt először világbajnokságon. Azóta 3 sportolónk is szerzett világbajnoki címeket, Sárközy Szilvia háromszor, Pálfi Marianne kétszer, Farkas Andrea egy alkalommal állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Konkoly János, az 1960-as olimpia 12. helyezettje öt világbajnoki érmet gyűjtött. Az utóbbi években egyre többen indulnak el és szereznek dobogós helyet világversenyeken olyanok is, akik amatőrként, idősebb korban ismerkedtek meg a sporttal.
