A riói olimpiai játékokon a 3 méteres férfi szinkronugrás volt az egyetlen versenyszám, amely végén nem a kínai himnusz szólt az eredményhirdetéskor. A brit Jack Laugher és Chris Mears „rondított bele” a kínaiak mérlegébe, ráadásul még az amerikaiak is beelőzték a világbajnoki címvédő Cao Yuan, Qin Kai duót.

Chris a Reading Albatross Diving Clubban kezdte a sportágat, majd a Southampton Diving Clubban folytatta, a juniorversenyekre már ennek a klubnak a kötelékében utazott.

2009 januárjában, 15 évesen is egy junior világversenyen, történetesen az Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon volt jelenése, Sydney-ben. Az egyik edzése után rosszul érezte magát, gyenge és erőtlen volt. Először napszúrásra gyanakodtak, majd egy-két kezdődő tünet miatt az agyhártyagyulladás lehetősége is felmerült.

Nem sokkal később kiderült, nagyon nagy a baj: az Epstein-Barr vírus okozta mirigyláz és annak szövődményei álltak fenn. 18 hónappal később visszatért, és negyedik lett a Nemzetközösségi Játékokon úgy, hogy az orvosok a betegség kezdetén 5 százalék esélyt adtak a túlélésre...

A londoni olimpián, ahol 5. lett a duó, egyéniben pedig a kilencedik helyen zárt úgy, hogy az utolsó ugrására az egész műugróprogram legmagasabb pontszámát (100.70) kapta.

Mears 2013-ban partnert váltott, azóta Jack Laugherrel versenyez, a világbajnokságra azonban abban az évben még nem jutottak ki. 2014-ben végleg Leedsbe tette át székhelyét, a John Charles Centre az egyik legeredményesebb brit műhely. 2014 májusában szerezte a páros első érmét a FINA Diving World Series moszkvai állomásán, egy bronzot.

Az első arany 2014-ben a Nemzetközösségi Játékokon született meg, hogy aztán a kazanyi világbajnokságon bronzérmesek legyenek a kínai Cao Yuan/Qin Kai és az orosz Evgeny Kuznetsov/Ilya Zakarov kettős mögött. Ezután jött az „aranyos” év, hiszen 2016-ban előbb Európa-bajnokok lettek Londonban, hogy aztán az olimpián történelmet írjanak.

A teljes cikk a budapesti vizes világbajnokság hivatalos oldalán, a fina-budapest2017.com-on található.