Kubala első csapata a Ganz TE volt, ahol 14-16 évesek között rúgta a labdát már 11 évesen. 18 éves korában leigazolta a Ferencváros csapata. A következő évben besorozták, ezért el kellett menekülnie Csehszlovákiába. 1946-ban elhunyt az apja és anyjával Pozsonyba költöztek. Ott a Slovan Bratislava csapatában játszott. Származása miatt megkapta rögtön az állampolgárságot, és magára húzhatta a csehszlovák címeres mezt is, amiben 6 mérkőzés alatt 4 gólt szerzett. Hamarosan azonban csehszlovák behívót is kapott, így visszamenekült Magyarországra, a Vasashoz. Ezen idő alatt 3 alkalommal szerepelt a magyar nemzeti tizenegyben. Amikor a kommunisták átvették a hatalmat, Kubala lefizetett néhány csempészt, hogy vigyék őt Olaszországba. Ezért a lépéséért az MLSZ a FIFA-nál két és fél évre eltiltatta. Olaszországban az ott élő magyarokból csapatot szervezett, Hungária néven. Ez a csapat felkészülési meccseken legyőzte a Real Madridot 4-2 arányban Madridban, az Espanyolt, valamint az 1950-es világbajnokságra készülő spanyol válogatottat. Az Espanyol elleni mérkőzés alatt a Barcelona megfigyelői kiszemelték Kubalát és szerződést ajánlottak neki. 1950. június 15-én írta alá szerződését.
Számos csapat akarta leigazolni őt, köztük a Pro Patria, az Inter és a "Grande" Torino is. Kubala beleegyezett, hogy játszik a Torinóban egy barátságos meccs erejéig, de lekéste a gépet a fia betegsége miatt. A visszaúton a gép a Superga-hegynek ütközött, és lezuhant. Kubala Barcelonában maradt 1963-ig. A legnagyobb siker az 1961-es berni BEK-döntő megnyerése lett volna, de a Kubala, Kocsis, Czibor, Suarez, Evaristo vezette Barcelona a fináléban 3-2-re kikapott a Benficától. Kubala 19 alkalommal játszott a spanyol válogatottban. 1968-ban vonult vissza az aktív játéktól. Edzőséget vállalt több spanyol klubnál, Szaúd-Arábiában, és a paraguayi válogatottnál. 11 éven keresztül irányította a spanyol válogattat, 68 mérkőzésen 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség és 98–59-es gólkülönbség a mérlege. Kijuttatta a hispán nemzeti csapatot az 1978-as vb-re, az 1980-as Eb-re és olimpiai aranyérmet szerzett 1992-ben. 2002-ben hunyt el Barcelonában. A Barcelona 100. évfordulóján a szurkolók a csapat történetének legjobb játékosává választották, a sportújságírók pedig a második legjobb spanyol játékosnak választották, aki a 20. században játszott, Alfredo Di Stefano mögött. A Nou Camp előtt 2009 óta áll a szobra, a Vasas Labdarúgó Akadémiája pedig az ő nevét viseli.
(Forrás: sportrajongo.hu/wikipédia; fotó: sportrajongo.hu/nb1.hu/insidespanishfootball.com)