5. Jari Litmanen

A lista második finn játékosa és egyben a legjobb is. A finn labdarúgás emblematikus alakja, Finnország Puskás Ference aki olyan csapatokban szerepelt mint az Ajax a Barcelona vagy a Liverpool. Litmanen 137-szer húzhatta magára a finn válogatott mezét, 32 gólt szerzett válogatott pályafutása során, ám világeseményre az ő vezérletével sem tudott kijutni a finn nemzeti csapat.

4. Ian Rush

Gareth Bale és Ryan Giggs után a harmadik walesi játékos a listán, ám az ő esetükben borzasztóan nehéz eldönteni, hogy ki volt a jobb. Rush a Liverpool történetének legkiválóbb gólszerzője, egy a Juventusnál eltöltött - nem túl eredményes - szezont leszámítva 15 évet húzott le a Vörösöknél, ez idő alatt 229 gólt szerzett. A walesi válogatottban 73 mérkőzésen 28 gólig jutott, ám Eb-n vagy vb-n ő sem tudta megmutatni magát.

3. George Best

A világ valaha volt egyik legjobb labdarúgója, aki fájdalmasan korán hagyta ott a profi labdarúgást. Profikhoz és leginkább tudásához, tehetségéhez méltatlan életet élt, amely végül a vesztét is jelentette. Az északír labdarúgás ikonja, a Manchester United emblematikus figurája, aki már 9 éve a mennyei futballpályákon oktatja a riválisokat. Világeseményen ő sem tudta képviselni hazája válogatottját, 1964 és 1977 között 37 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban amelynek színeiben 9 gólt szerzett.

2. George Weah

A labdarúgás történetének egyik legjobb csatára, aki a Monaco a PSG és a Milan színeiben keserítette meg leginkább az ellenfelek dolgát. 1995-ben Aranylabdát nyert, ám sikereket csak klubszinten tudott elérni, a libériai válogatottban bár 60 alkalommal szerepelt és összesen 22 gólt szerzett, világeseményen nem tudott szerepelni.

1. Alfredo Di Stéfano

A futballtörténelem egyik legnagyobb csillaga, aki három nemzet válogatott mezét is magára húzhatta. Klubszinten mindent megnyert, Puskás Ferenccel együtt a Real Madrid történetének egyik legeredményesebb támadóduóját alkották. Di Stefano játszott az argentin (6 alkalommal), a kolumbiai (2 alkalommal, de a FIFA nem ismeri el) és a spanyol (31 alkalommal) válogatottban, ám bármennyire meglepő, világeseményen egyik országot sem képviselhette. 1950-ben ott lehetett volna a világbajnokságon, de Argentína nem indult, 1954-ben szintén nem, ráadásul akkor már Di Stéfano a kolumbiai válogatottban is bemutatkozott. A spanyol válogatottban 1957-ben négy selejtezőn is játszott, ám a vb-re nem sikerült kijuttatnia a nemzeti csapatot, míg 1962-ben igen, ám akkor Di Stéfano sérült meg és így lemaradt a tornáról.

(fg)

(Forrás:sportrajongo.hu/Fotó:oxox.hu)