A döntőben a dánok az első perctől kezdve merész taktikával játszottak, hiszen támadásban a kapusukat mezőnyjátékosra cserélték. Mindkét csapat hatalmas sebességgel kézilabdázott, de arra nagyon figyelt, hogy elkerüljék a lerohanásból kapott gólokat. A dánok taktikája helyenként öngyilkosnak tűnhetett, hiszen Michael Guigou fél percen belül kétszer is üres kapus gólt lőtt, ezt követően a dánok fel is hagytak ezzel a módszerrel. Mindkét együttesnek akadtak néhány perces hullámvölgyei, de ezekből egyik sem tudott tetemes előnyt kidolgozni. A félidő hajrájában Mikkel Hansen, a dánok szupersztárja elképesztően elkapta a fonalat, sorozatban lőtte a foghatatlan, kapufás gólokat. A PSG klasszisa hétszer volt eredményes az első harminc percben, és neki köszönhetően kétgólos dán előnnyel fordultak a csapatok.
A pihenőt követően a dánok tartották előnyüket, a franciák megizzadtak minden egyes gólért. Negyed órával a vége előtt három góllal vezetett a dán csapat, majd Daniel Narcisse kiállítása alatt ötre duzzadt a különbség. Az elkerülhetetlenné vált időkérés után feljavultak a franciák és bő öt perccel a vége előtt két gólra jöttek fel. A dánok természetesen hosszan elnyújtott támadásokkal ölték az időt, de e miatt kiszorított helyzetből fejezhették csak be az akciókat. Három perccel a vége előtt Nikola Karabatic minimalizálta a különbséget, ráadásul emberelőnyt harcolt ki, de Lasse Svan a szélről betalált, majd Karabatic lépett el egy akciót, amivel egy perccel a vége előtt el is dőlt a találkozó.
A mérkőzés legjobbja Mikkel Hansen volt, aki nyolc találatot szerzett a fináléban. A bronzérmet a német válogatott szerezte meg miután a harmadik helyért zajló mérkőzésen legyőzte Lengyelországot.
Férfi kézilabdatorna, döntő:
Dánia-Franciaország 28-26 (16-14)
Jövő Aréna, 12 ezer néző, v.: Raluy (spanyol), Sabroso Ramirez (spanyol)