2011. február 6-án Robert Kubica egy raliversenyen majdnem életét vesztette. 42 csontja tört, a karja félig leszakadt és bár felépült, keze sosem lett teljesen normális. Ennek ellenére ő küzdött és visszatért.
Minimális eséllyel, de 2019-ben újra rajthoz állt a Forma–1-ben tartalékpilótaként, majd a Le Mans-i 24 órás versenyen is bizonyította rátermettségét.

Ez a győzelem nem pusztán egy érem vagy trófea, hanem annak a megpróbáltatásnak a jelképe, amelyen keresztülment. A halálközeli élmények utáni verseny és győzelemmások számára is inspiráló üzenet arról, hogy mennyi mindent ki lehet hozni az emberi elszántságból.